Az egész nemzet a márciusi ifjakra emlékezik ma. Az 1848-as forradalom, majd az azt követő szabadságharc örökre beírta magát a magyarok történelmébe. Sőt, nem csak a történelmébe, hanem a nemzeti öntudatba, erősítve a hovatartozás érzését. Kristó Luca, egy bajai fiatal, egy családját is érintő visszaemlékezéssel tisztelgett a Hősök emléke előtt. Alább ezt az írást változtatás nélkül tesszük közzé. Tisztelet a hősöknek!
„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.” (Széchenyi István)
Idén március 15.-én egy pár hónappal ezelőtti családi felfedezéssel emlékezem a 1848–49-es forradalom és szabadságharc résztvevőire:Édesapám szépapja, Csiha Gábor 1827. május 8.-án született Hajdúnánáson, református nemesi családban. Jogot végez, Nánás város tanácsnoka. 1848 szeptemberétől a hajdúsági önkéntes nemzetőrzászlóalj hadnagya, alakulatával a fel-dunai hadtesthez kerül. 1849. januárjában Vácról hazatérnek. Ápr. 19-től főhadnagy az 53. Bocskai honvédzászlóaljban, ahová Mészáros Lázár -bajai születésű hadügyminiszter- nevezi ki. Májusban zászlóalja kikülönített osztályával a zarándi hadosztályhoz, majd századával a gyulafehérvári ostromsereghez osztják be. A szászlóalj itteni sorsáról Csiha Gábor lejegyzett beszámolójából értesülhetünk. Dévánál teszi le a fegyvert. A forradalom után tanító lesz Nánáson. 1867. és 1890. a Hajdúsági Honvédegylet tagja, az utóbbi időpontban iskolaigazgató. 1905. február 25.-én hunyt el Nyírbátorban.
//Forrás: Arcanum; Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara (Közlöny 1849/84., Mikár Zs. I. 49. és II. 166., Vas. Újs. 1905/10., Tört. Lapok 1895/11. 88-89., OSzK.: Kézirattár Fol.. Hung. 1368. 71-74. , Kolozsvári Áll. Lvt.:Ereklye Múz. C 40/7., Szül. akv.: MOL A 2268.) Fotó: Hajdúsági Tükör, 2017. (Hajdúsági Múzeum)//
