Lassan egy év eltelt a koronavírus-járvány kitörése óta. Kezdünk belefáradni a távolságtartásba, a maszkviselésbe, és a nappalok hosszabbodásával egyre nehezebb lesz este nyolcra hazaérni. Elérhető közelségbe kerültek a vírus elleni oltóanyagok, melyek számos erkölcsi kérdés átgondolására késztetik az embert. Az eligazodásban Rojkovich Bernadette orvos, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke lesz segítségünkre.
– Kamaszkorunkban még alkudhattunk a szüleinkkel, hogy hánykor is kell egy-egy barátokkal töltött program után otthon lenni. Erre most nincs lehetőség, a szabályok szigorúak. Korlátozva vannak az emberi kapcsolatok, a fiatal párok csak szűk körben tarthatják meg esküvőjüket és személyes búcsút is csak korlátozott számban vehetünk halottainktól. Az intézkedések szükségessége belátható. Etikailag minden korlátozás elfogadható?
– A SARS-CoV-2 nevezetű koronavírus-19 járvány megváltoztatta eddigi életünket. Az egyének személyes szabadsághoz való jogainak gyakorlását korlátozni lehet, ha ezt mások egészsége és testi épsége megkívánja. Ezt a törvény is így szabályozza. A fertőzés elkerülése érdekében a távolságtartás, a maszkviselés, a gyakori kézmosás szigorú rendszabályait be kell tartani. A kijárási tilalom is a fertőzés terjedésének a veszélyével járó csoportosulást igyekszik megakadályozni. Nehezen éljük meg az emberi kapcsolatok korlátozását, de jelenleg ez a szabályozás az egyéni biztonságunk mellett a közvetlen környezetünk és az egész magyar lakosság érdekeit szolgálja.
– A szabályok annyit érnek, amennyire betartják őket – kényszerből vagy belátásból. Kivonhatja magát bárki is ezek megtartása alól?
– A magyar lakosság fegyelmezett, igyekszik a járványt korlátozó intézkedések, a karantén szabályait betartani, ami alól senki sem vonhatja ki magát. Természetesen a józan ész határain belül, ha ég a ház, akkor menekülni kell belőle akkor is, ha a karantént megszegjük.
– Vonatkozik ez azokra is, akik már átesve a betegségen védettséget szereztek és nem fertőznek tovább?
– Igen, amíg a nyájimmunitás nem alakul ki, addig a fertőzésen átesett és védőoltásban részesült egyéneknek is be kell tartaniuk a járványt korlátozó védő intézkedéseket, különben ellenőrizhetetlen helyzet alakulna ki.
– A járvány megjelenése óta a világ számos tudósa dolgozik azon, hogy megtalálja a betegség ellenszerét. A cél minden eszközt szentesít?
– A vakcinák fejlesztése évek óta folyik más kórokozók ellen, ezért a koronavírus elleni új vakcinák kifejlesztése nem egy új, ismeretlen technológián alapszik. A Pfizer/BioNTech, a Moderna által gyártott vakcinák a vírus RNS-ének egy rövid szakaszát tartalmazzák, mely szervezetünkbe jutva velünk termelteti azt a tüskefehérjét, amely ellen a szervezetünk ellenanyagot termel. Az Oxford/AstraZeneca és az orosz Gamaleya vállalat Sputnik-V vakcinája a koronavírus tüskefehérjéjének génjét tartalmazó adenovírus segítségével juttatja be a sejtekbe az immunválaszt elindító információt. A hatásos és biztonságos oltóanyag kifejlesztésén kívül erkölcsi megfontolásokat is figyelembe kell venni, a cél nem szentesít minden eszközt.
– Milyen felelősség hárul egy-egy kutatócsoportra, cégre és az engedélyező hatóságokra új gyógyszerek előállításakor és engedélyezésekor? Egy halálos áldozatokat követelő világjárvány esetén minden perc számít.
– A jelenlegi pandémia miatti szükséghelyzetben az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatósága, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) gyorsított eljárás keretében dönt a gyógyszergyárak beadott dokumentációja alapján a hatásos és biztonságos védőoltások engedélyezéséről. Hazánkban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésegészségügyi Intézet szigorú szabályok szerint vizsgálja a vakcinák hatásosságát és a mellékhatásait. Forgalomba természetesen csak biztonságos vakcina kerülhet. A tudományos kutatás szakmai követelményeinek a betartása a gyártók és a kutatók felelőssége.
A szakmai felelősség mellett az oltóanyagok kifejlesztése, előállítása, elosztása erkölcsi felelősséget is felvet. Kérdés, hogy a jelenlegi szükséghelyzetben erkölcsileg megengedhető-e olyan vakcinák használata, melyek kutatásához elpusztított embriók (lombik) és magzatok (abortusz) sejtjeit használták fel? Nagyobb a felelősségük az erkölcsileg kifogásolható vakcinák engedélyezésében a döntést hozó hatóságoknak, a gyártóknak, a kutatóknak. A vakcinákat felhasználó lakosság kevéssé van döntési helyzetben, így a felelősségük is kevesebb.
– Vannak, akik a már évtizedek óta kipróbált, kötelező védőoltásokat is elutasítják, félve annak esetleges mellékhatásaitól. A koronavírus ellen kidolgozott és már engedélyezett vakcinákról kevés a tapasztalatunk, azt sem tudjuk, mennyi ideig ad védettséget, hatásos-e az új mutációkkal szemben. Milyen morális megfontolások befolyásolják döntésünket?
– A gyermekkori kötelező védőoltások bevezetése óta visszaszorultak a gyermekeket érintő súlyos fertőző betegségek, így a diftéria, a járványos gyermekbénulás, a bárányhimlő, a kanyaró. Emellett jogszabály előírja a kötelező védőoltást egyes megbetegedési veszélyhelyzetekben, külföldre történő kiutazás esetén. A jelenlegi oltási gyakorlat biztosítja a gyermekek és a felnőtt lakosság védettségét a fertőző betegségekkel szemben. Az egyén és az egész társadalom számára nyújtott előnyök lényegesen meghaladják a védőoltások okozta mellékhatások veszélyeit.
A jelenlegi koronavírus elleni védőoltás önkéntes. A hatásosságát és biztonságosságát nagyszámú egyénnél igazolták. Egyelőre még nem tudhatjuk, hogy milyen hosszú időn át fog védettséget jelenteni az oltás. Ha egy közösségben elegendő ember szerez védettséget, akkor az adott betegséggel szemben az egész közösség védett lesz, ez a nyájimmunitás.
– Bár az egészség a legfontosabb, az orvos, a gyógyszer mindig is drága „mulatság”. Magyarországon az orvosi ellátás és most a védőoltás is ingyenes, ami nem jelenti azt, hogy az ország ingyen jut hozzá. Mi a helyzet a szegény országok lakóinak beoltásával?
– Az oltás a közjót szolgálja, ezért az orvosi ellátásnak és az oltásnak ingyenesen elérhetőnek kell lennie, bár ez az országnak nagy anyagi áldozatot jelent. Az ingyenes oltás lehetőségét a szegény országoknak is biztosítani kell, különben a diszkrimináció növelné a társadalmi egyenlőtlenséget, igazságtalanságot. Ennek elősegítésére nemzetközi összefogás szükséges.
– Mire hívná még fel a figyelmet az oltással kapcsolatban?
– Az egyén és a társadalom érdeke is azt kívánja, hogy a nyájimmunitás a védőoltás révén minél hamarabb kialakuljon. Remélhetőleg a védőoltás tömeggyártásával és az oltásra jelentkezők számának emelkedésével mihamarabb kialakul a tömeges védettség, ami lehetővé teszi a családi- és társadalmi életünk rendeződését, az anyagi lehetőségeink javulását. A hatóságok által szakmailag ellenőrzött és engedélyezett védőoltásokban bízzunk meg, az eddig alkalmazott és az új technológiával előállított védőoltások egyaránt hatásosak és biztonságosak. A koronavírus elleni vakcinák fejlesztésénél a kutató laboratóriumokban használnak erkölcsileg kifogásolható módszereket, de a jelenlegi sürgető helyzetben az Egyházi Tanítóhivatal útmutatása javasolja ezeknek az oltásoknak a használatát a közösség egészségének védelmében. Emellett ösztönzi az elhivatott kutatókat erkölcsileg kifogásolhatatlan vakcinák fejlesztésére.
Forrás: jelujsag.hu
